A turizmusban szolgálva a helyismeret nélkülözhetetlen. Illik saját országunkat behatóan megismerni, hogy az ide érkező külföldiek, illetve a belföldi turisták a valóságnak megfelelő információkat kapjanak az utazásuk során hozzánk szegezett kérdéseikre. Ehhez az esetleges nyelvismereten túl szükségeltetik némi kultúrát, művészettörténeti és földrajzi alapokat is begyűjtenünk. Nem kérdéses, hogy az atlaszt a fejünkbe kellene rejteni valahogy. Viszont ahogy megismerjük mindinkább érteni és szeretni fogjuk egyre mélyebben szép hazánkat. Mint minden más területen, itt is igaz, hogy a munka hobbi is lehet, s akkor könnyeden jutsz előrébb.
Ahhoz, hogy átláthatóbb legyen egy-egy területet, amiként a városoknak a kerületek, az országnak a megyék a közigazgatási egységei, úgy Magyarországot 9 turisztikai régióra osztották fel, melyeken belül gyakran igen hasonló kultúrák dominálnak.
Idegenvezetőként az egyes régiókba szóló buszos kirándulás útvonalát érintő települések történetét, hagyományait, kulturális- és világörökségeit pontosan kell értenünk és tovább adnunk.
Minden területnek megvannak a sajátosságai, amik a geológiai fejlődés nyomán más-más történelmi szerepet töltöttek be, más népcsoportok telepedtek le, s ennek megfelelően eltérő szokások alakultak ki. A főváros, valamint két nagy tavunk, a Balaton (világos kék) és a Tisza-tó (narancssárga) külön régiót ölel fel. A Dunától nyugatra lévő országrészünkön Dél- (Balaton "alatt", rózsaszín), Közép- (Balaton "felett", barna) és Nyugat- (Balatontól "balra", zöld) Dunántúl régiói osztoznak. Budapest és környéke (sötét kék) szinte Pest megyét fedi le, a Budai hegység, a Duna-kanyar, valamint a déli aglomerációs körzet java tartozik ide. Az Észak-Magyarország (vörös) régió a hegyvidéki területeket foglalja magába, míg Észak- (sárga) és Dél-re (lila) "szakadt" a Nagy Alföld, előbbi megközölve a Tisza-tavat.
Ez így persze száraz magolás, de bejárva e szépségeket élménnyé válik az ismeret.
A nemzeti parkok ipari- és mezőgazdasági hasznosítástól mentes területek, melyek a térség sajátos állat- és növényvilágát hivatottak megóvni, oktatási és szabadidős, a nagyközönségtől (akár) elzárt területen tudományos tevékenységekre lehetőséget adva. Első és leghíresebb a Yellowstone (1892), amely már a nevében is Nemzeti Park, picivel korábbi a Yosemite Valley (1864). Európában 1909. május 24-én alakultak az első nemzeti parkok, ennek tiszteletére minden évben ezt a napot a természet ezen csodáinak szenteljük (Európai Nemzeti Parkok Napja).
A nemzeti parkok széleit az adott flóra- és fauna területek jelölik ki, vagyis a közigazgatási, illetve a fentebb bemutatott turisztikai határoktól független. Értelemszerűen tehát az igazgatósági székhelye sem feltétlenül esik egybe a megyeszékhelyekkel. A nemzeti park igazgatóság az országos jelentőségű védett terület kezeléséért felelős állami szerv.
Fertő-Hanság Nemzeti Park - Sarród
Őrségi Nemzeti Park - Őriszentpéter
Balatoni Nemzeti Park - Csopak
Duna-Dráva Nemzeti Park - Pécs
Duna-Ipoly Nemzeti Park - Esztergom
Bükki Nemzeti Park - Eger
Aggteleki Nemzeti Park - Jósvafő
Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágy
Körös-Maros Nemzeti Park - Szarvas
Kiskunsági Nemzeti Park - Kecskemét
Végül lássuk az annyit emlegetett, 1950-ben rendezett közigazgatási felosztást - hazánk 19 megyéje és megyeszékhelyei (abc szerint):
Bács-Kiskun megye - Kecskemét
Baranya megye - Pécs
Békés megye - Békéscsaba
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Miskolc
Csongrád megye - Szeged
Fejér megye - Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron megye - Győr
Hajdú-Bihar megye - Debrecen
Heves megye - Eger
Jász-Nagykun-Szolnok megye - Szolnok
Komárom-Esztergom megye - Tatabánya
Nógrád megye - Salgótarján
Pest megye - Budapest
Somogy megye - Kaposvár
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Nyíregyháza
Tolna megye - Szekszárd
Vas megye - Szombathely
Veszprém megye - Veszprém
Zala megye - Zalaegerszeg
5 urisztikai régiónk 2010-től - wikipedia
Nemzeti parkjaink - wikipedia
Flóra és fauna (wiki)
Összesített NP térkép (forrás)
Megyéink - wikipedia
Magyar turizmus (2010, Pécsi Tudományegyetem)
Üdvi: Gréti
Régiók
Idegenvezetőként az egyes régiókba szóló buszos kirándulás útvonalát érintő települések történetét, hagyományait, kulturális- és világörökségeit pontosan kell értenünk és tovább adnunk.
Minden területnek megvannak a sajátosságai, amik a geológiai fejlődés nyomán más-más történelmi szerepet töltöttek be, más népcsoportok telepedtek le, s ennek megfelelően eltérő szokások alakultak ki. A főváros, valamint két nagy tavunk, a Balaton (világos kék) és a Tisza-tó (narancssárga) külön régiót ölel fel. A Dunától nyugatra lévő országrészünkön Dél- (Balaton "alatt", rózsaszín), Közép- (Balaton "felett", barna) és Nyugat- (Balatontól "balra", zöld) Dunántúl régiói osztoznak. Budapest és környéke (sötét kék) szinte Pest megyét fedi le, a Budai hegység, a Duna-kanyar, valamint a déli aglomerációs körzet java tartozik ide. Az Észak-Magyarország (vörös) régió a hegyvidéki területeket foglalja magába, míg Észak- (sárga) és Dél-re (lila) "szakadt" a Nagy Alföld, előbbi megközölve a Tisza-tavat.
Ez így persze száraz magolás, de bejárva e szépségeket élménnyé válik az ismeret.
Nemzeti parkok
A nemzeti parkok ipari- és mezőgazdasági hasznosítástól mentes területek, melyek a térség sajátos állat- és növényvilágát hivatottak megóvni, oktatási és szabadidős, a nagyközönségtől (akár) elzárt területen tudományos tevékenységekre lehetőséget adva. Első és leghíresebb a Yellowstone (1892), amely már a nevében is Nemzeti Park, picivel korábbi a Yosemite Valley (1864). Európában 1909. május 24-én alakultak az első nemzeti parkok, ennek tiszteletére minden évben ezt a napot a természet ezen csodáinak szenteljük (Európai Nemzeti Parkok Napja).
A nemzeti parkok széleit az adott flóra- és fauna területek jelölik ki, vagyis a közigazgatási, illetve a fentebb bemutatott turisztikai határoktól független. Értelemszerűen tehát az igazgatósági székhelye sem feltétlenül esik egybe a megyeszékhelyekkel. A nemzeti park igazgatóság az országos jelentőségű védett terület kezeléséért felelős állami szerv.
Őrségi Nemzeti Park - Őriszentpéter
Balatoni Nemzeti Park - Csopak
Duna-Dráva Nemzeti Park - Pécs
Duna-Ipoly Nemzeti Park - Esztergom
Bükki Nemzeti Park - Eger
Aggteleki Nemzeti Park - Jósvafő
Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágy
Körös-Maros Nemzeti Park - Szarvas
Kiskunsági Nemzeti Park - Kecskemét
Megyék
Végül lássuk az annyit emlegetett, 1950-ben rendezett közigazgatási felosztást - hazánk 19 megyéje és megyeszékhelyei (abc szerint):
Bács-Kiskun megye - Kecskemét
Baranya megye - Pécs
Békés megye - Békéscsaba
Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Miskolc
Csongrád megye - Szeged
Fejér megye - Székesfehérvár
Győr-Moson-Sopron megye - Győr
Hajdú-Bihar megye - Debrecen
Heves megye - Eger
Jász-Nagykun-Szolnok megye - Szolnok
Komárom-Esztergom megye - Tatabánya
Nógrád megye - Salgótarján
Pest megye - Budapest
Somogy megye - Kaposvár
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Nyíregyháza
Tolna megye - Szekszárd
Vas megye - Szombathely
Veszprém megye - Veszprém
Zala megye - Zalaegerszeg
5 urisztikai régiónk 2010-től - wikipedia
Nemzeti parkjaink - wikipedia
Flóra és fauna (wiki)
Összesített NP térkép (forrás)
Megyéink - wikipedia
Magyar turizmus (2010, Pécsi Tudományegyetem)
Üdvi: Gréti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése